Puskás Tivadar életrajza

1844. Szeptember 17-én megszületik Pesten, Puskás Ferenc és Agricola Mária első gyermekeként.
1844. szeptember 20. megkeresztelik a lipótvárosi plébániatemplomban. Ez a templom a mai Szent István-bazilika helyén állt. A keresztségben a Tódor, János, Lampert neveket kapta, az elsőt bizonyára a nagyapa iránti tiszteletből.

1848. március 30. megszületik öccse, Ferenc.
1854. megkezdi gimnáziumi tanulmányait, valószínűleg Budán.
1862-1865. A bécsi Theresianumban jogot tanul, majd átiratkozik a műegyetemre.
1865. Abbahagyja egyetemi tanulmányait, és mivel apja tönkrement, állást vállal.
1866. Londonba utazik, ahol megbízást kap a Waring cégtől az erdélyi keleti vasút építésében való közreműködésre.
1872. a társaság csődöt jelent, Puskás felbontja szerződését.
1873. Bécsbe utazik, s nagyszabású vállalkozásba kezd, utazási irodát alapít.
1874. Amerikába hajózik. A coloradói aranymezőkön földet vesz, s beáll az aranykeresők közé.
1876. Londonba, majd Brüsszelbe utazik, ahol a legújabb távírógépekről és a városon belüli távíróhálózat kiépítéséről folytat tárgyalásokat. Bell találmányának hírére visszautazik Amerikába.
Thomas Alva Edison munkatársa lesz s a telefonközpont kidolgozásán munkálkodik.
1877. Edison megbízottjaként Londonba megy, s itt bejegyezteti a fonográf szabadalmát.
1878. Londonból átköltözik Párizsba. Edison képviseletét vállalja a kontinensen. Foglalkozik minden Edison-szabadalommal, az eddigieken kívül a villanyvilágítás népszerűsítésével is. Emellett önálló vállalkozásként szabadalom-értékesítő ügynökséget nyit. Párizsba költözésének fő oka és célja az, hogy az európai fővárosok közül elsőként itt épüljön telefonközpont.
1879. megnyílik a párizsi telefonközpont, melynek létrehozásában Puskás Tivadarnak meghatározó szerepe volt.
1879. október 29-én kinevezik az Edison Társaság igazgatósági tagjává. Még ez év nyarán rövid időre hazajön, hogy előkészítse a pesti telefonközpont és telefonhálózat létrehozását.
1879. július 4.
Puskás Ferenc pesti, Gyöngytyúk utcai lakásán lezajlik az első magyarországi telefonbeszélgetés.
1880. május 20. A minisztérium végre kiállítja és aláírja a pesti telefonközpont működését engedélyező okiratot. A központ számára az üzleti negyed centrumában, a Fürdő, ma József Attila utca 10. számú ház III. emeletén béreltek helyiséget. Itt kezdték meg a 200 vonal kapacitású, LB típusú telefonközpont - 2 darabból álló, egyenként 100 vezetékes jelzőtáblás szekrény és 2 darab 100/64 keresztlemezes váltó - felszerelését.
1881. február 1.
Puskás Ferenc, mint a budapesti telefonhálózat igazgatója, előfizetési felhívást tesz közzé. A jelentkezőknél azonnal megkezdték a készülék felszerelését, a légvezeték kiépítését. A hálózatépítést Puskás Ferenc irányította, ő tanította be a központ kezelésére felvett kisasszonyokat is.
1881. május 1. MEGNYÍLT AZ ELSŐ BUDAPESTI TELEFONKÖZPONT. Az induláskor 25 előfizetője volt.
1881. augusztus 1. A Lövész utca 11-ben megnyílt a második központ, mint belvárosi fiókállomás.
1882. Budán, a Pálffy ma Bem tér 4-ben épült az újabb fiókállomás 27 előfizetővel.
1884. Puskás Tivadar feleségével és leányaival haza költözött Budapestre. A Lánchíd budai hídfőjéhez közel, az Albrecht főherceg, ma Hunyadi János úton egy tízszobás lakást béreltek.
Öccse halála után maga vette át a Budapesti Telefonvállalatot, s nagy lendülettel fogott hozzá az előző évben fejlődésében megtorpant vállalat fellendítéséhez. Alig néhány hét alatt felszereltette Budapest első nyilvános telefonállomásait.
1885. Anyagi nehézségei miatt eladja a telefonvállalat egyharmad részét.
1887. Baross Gábor miniszter államosította a budapesti telefont. A cég új neve: Budapesti Állami
Telefonhálózat
Puskás Tivadar Bérleti Vállalata.
1888-89. Tovább bővült és korszerűsödött a hálózat. A légvezetékekhez vashuzalok helyett már horganyzott acélhuzalt használtak. A régi, 3-4 éves távbeszélőkészülékeket is lecserélték és valamennyi állomáson új, ún. Western-készülékeket szereltek fel.
1890. A bővítés és korszerűsítés a végsőkig kimerítette a vállalat anyagi lehetőségeit. Puskás részvényei a Kereskedelmi Bank tulajdonába kerültek. Ettől kezdve
Puskás Tivadarnak már a neve sem szerepelt a Budapesti Távbeszélő-hálózat cégjelzésében. A budapesti hálózat története 1890-től már nem Puskás Tivadar története.
1892. Puskás bejelentette "Új találmányát, új eljárás telefonújság szervezetére és berendezésére" címmel az Osztrák-Magyar Monarchia szabadalmi hivatalában.
1893. Folynak Puskás kísérletei a beszélő újság megvalósításával kapcsolatban.
1893. február 15. A Budapesti Telefonhírmondó-szolgálat megkezdte nyilvános adásait.
1893. március 16-án Puskás Tivadar, a
TELEFONHIRMONDÓ megteremtője, Hungária szállóbeli lakásán reggel fél kilenckor meghalt. Síremléke a Kerepesi temetőben található.

Bővebb információk

A Puskás család Címere

A Puskás család nemesi levele