A GYERGYÓDITRÓI 1-ES SZÁMÚ ÓVODA HELYI

 

 

NEVELÉSI PROGRAMJA

 

Mottónk:

„Nem kárhoztatnánk- e az olyan kertészt,

ki egyaránt öntözne minden növényt,

mellőzve sajátos természetüket?”

            /Fáy András/

 

 Képek az óvoda életéből

 

 

      Az óvoda neve: 1-es számú Óvoda, Felszeg

          Az óvoda székhelye és címe: Nicolae Balcescu ,80 szám, Ditró

                                              

 Az óvoda fenntartója: a Puskás Tivadar Iskolaközpont

 

   Az óvoda csoportjainak a száma: 2 csoport

Az óvoda tevékenysége:

a 3-7 éves (indokolt esetben legfeljebb 8 éves) korosztály óvodai nevelése és napközbeni ellátása.

 

Az óvoda funkciói:

-         óvó-védő: a gyermekek egyéni biztonságérzetének megteremtése;

-         szociális: a társas együttélés alapvető normáinak megismertetése, formálása. A gyermekekkel az Én-től a Mi-ig vezető út (szociabilitás) bejárása.

-         nevelő- és személyiségfejlesztő: az óvodásgyermek alaptevékenységébe (a játékba) ágyazott ismeretszerzés és a harmonikus személyiségfejlesztés megvalósítása.

 

 

Helyi Nevelési Programunkat az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján, saját lehetőségeinket, eredményeinket, értékeinket figyelembe véve készítettük el.

 

 

 

 Az óvoda bemutatása:

 

   

 Humánerőforrás:

A két csoportban 3 dolgozó látja el a napi feladatokat – két óvónő, és egy takarító.

 Az óvónők felsőfokú végzettségűek. Mindkét óvónő rendelkezik tanító- óvodapedagógus diplomával. 

A sajátos nevelési igényű gyermekek logopédiai ellátását 1 megbízott logopédus végzi. 

Óvodánkban minden dolgozó saját egyéniségét adva segíti a közös célok elérését. Mindenki tudja és érzi, hogy eredményt úgy érhetünk el, ha közösen cselekszünk, mindenki tehetségének megfelelően.

Lakóhelyünkön három éves kortól igény van az óvodai ellátásra, így az óvodás korúak és az óvodások száma közel azonos.

  

 Egyéb, a szakmai munkát segítő erőforrások

         Þ szülői szervezet

         Þ óvodaszék

         Þ pályázati lehetőségek kihasználása.

        

 Nevelőtestületünk jellemzői:

A folyamatos önképzés, belső továbbképzések, bemutatók rendszeres, tervszerű szervezése. Szervezett továbbképzéseken való részvétel a továbbképzési tervnek megfelelően. Az önképzés, szervezett továbbképzés során szerzett ismeretek átadása egymásnak.

A tudást becsüljük, egymást elfogadjuk és tiszteljük. Segítünk egymásnak.

Segítünk a környező települések óvodáiból hozzánk forduló kollégáinknak, tapasztalatainkat, tudásunkat átadjuk.

Fogékonyak vagyunk az újra, folyamatosan karbantartjuk szakmai ismereteinket.

Alkalmazkodunk a változásokhoz, a helyzetelemzés után keressük a megfelelő lehetőségeket.

Az óvodapedagógusok párban, állandó szoros együttműködésben végzik nevelőmunkájukat. Naponta megbeszélik az egyes gyermekek nevelésével kapcsolatos főbb történéseket, feladatokat. Közösen keresik az okokat és a megoldásokat. Együtt terveznek, szerveznek, nevelőmunkájukban jól kiegészítik egymást.

 

 Óvodánk segítői:

 A logopédus a beszédhibás gyermekek kiszűrését, majd szakellátásukat biztosítja.

Óvodánkban egy- egy sajátos nevelési igényű gyermek nevelését is felvállaljuk      (pl. hiperaktív)

      Az óvoda csoportszerkezete:

Óvodánkban életkoruk szerint homogén csoportokba osztjuk be a gyerekeket- kis-középső és nagy- iskola előkészítő csoportokat, szervezünk. Csoportjaink neve- Katica- és Pumukli csoport.

Természetesen itt is az egyes gyermek fejlettsége határozza meg a vele szemben támasztott követelményeket. Ha egy gyermek nem tudja teljesíteni a korcsoportra jellemző elvárásokat, akkor javasoljuk a szülőnek, hogy még egy évig maradjon abban a csoportban.  

 

Az óvodánk által hangsúlyozott értékek, gyermekképünk:

A következő gondolatokat mi is magunkénak valljuk:

„Az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie kultúránkat, hogy ez által az óvodás gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. A felnőtt szakembernek kell ismernie a módját és vállalnia azt a felelősséget, hogy úgy vezesse el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy a gyermek új feladatokra felkészült, alkalmas legyen, s eközben boldog gyermekkorát megőrizhesse!”

Nevelőtestületünk kinyilvánított szándéka, hogy az egészséges életmódra figyelő, környezetünket és a természetet ismerő és szerető gyerekeket neveljünk. Kötelességünk ismerni, óvni környezetünket, és erre nevelni a gyermekeket.

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a gyermekek alaptevékenységének, a játéknak, mely fejlődésüknek, tanulásuknak hordozója. Az önfeledt, szabad játék emberformáló, gazdagító hatású, hosszú távra biztosítja a gyermekek harmonikus fejlődését.

A gyermek tisztelete, szeretete, elfogadása, az átlagtól eltérő, a másság tolerálása minden felnőtt kötelessége. A szülőknek is tudniuk kell, hogyha a szeretetet, elfogadást saját gyermekeik személyére értve elvárják, természetesen mással szemben is alkalmazni kell.

Olyan óvodai élményeket kívánunk nyújtani a gyermekeknek, melyek a közös kultúra terjesztése mellett az egyént fejleszti. A helyi hagyományok felelevenítésével segítjük az identitástudat kialakítását.

 

Az óvoda és gyermekképünket a következők szerint akarjuk kifejezni:  

- Mi óvónők nyitottak vagyunk a családok felé, szoros nevelőtársi kapcsolatban kívánunk együttműködni a gyermekek fejlődése érdekében.

- A gyermekeket nyitottá, érdeklődővé kívánjuk nevelni az őket körülvevő világ iránt. Legyenek beszédükben, gondolkodásukban, kapcsolatfelvételükben nyíltak, bátrak.

- Nevelőmunkánkban barátságos, nyitott, érzelmi biztonságot nyújtó, élményekben gazdag óvodai élet megteremtésére törekszünk, melyben a gyermekek egyéni adottságaiknak megfelelően játékban, játékkal, játékos módszerek és eszközök segítségével esztétikus környezetben fejlődnek. Így készítjük fel őket azokra a kihívásokra, amelyeknek meg kell felelniük a következő nevelési közegben, az iskolában.

 

 Nevelőtestületünk alapelvei:

Nevelőtestületünk alapelveinek meghatározásánál abból indulunk ki, hogy

-         az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására kell irányulnia,

-         a gyermeket-, mint fejlődő személyiséget- különleges védelem illeti meg,

-         a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodának kiegészítő szerepe van.

 

 

Mindezek alapján nevelőtestületünk a következő alapelveket vallja magáénak és ezek alkotják egyéni hitvallásunkat is:

-         a gyermekekért dolgozom, minden gyermeket elfogadok olyannak, amilyen;

-         a gyermekeket megismerve egyéni képességeikhez, érdeklődésükhöz igazítom nevelőmunkámat;

-         nevelői beállítottságomat tudatosan irányítom az empátia, tolerancia, a gyermek személyiségének tiszteletben tartása felé;

-         biztonságos, nyitott, családias, érzelmekben gazdag légkört teremtek csoportomban;

-         a napirendben folyamatos életszervezést, élményekre épülő játéklehetőséget biztosítok minden gyermeknek;

-         arra törekszem, hogy az óvodáskor végére minden egészséges gyermek rendelkezzen a tanuláshoz szükséges készségekkel, képességekkel;

-         saját módszereim szerint végzem nevelőmunkámat, de mindenkor egységes szemlélettel a „MI ÓVODÁNK”- ban gondolkodom;

-         a gyermekek családi hátterét megismerve a szülőkkel őszinte kapcsolat kialakítására törekszem  a gyermekek mindenekfelett álló érdekének védelmében.

 Nevelési céljaink és feladataink

Célunk:

· az egészséges életmódot igénylő és a természetet szerető, ismerő gyermekeket nevelni;

· sokoldalú, harmonikus fejlődésüket elősegítsük életkori és egyéni sajátosságaik, eltérő fejlődési ütemük figyelembe vételével,

· legyenek érdeklődőek, kreatívok és nyitottak minden újra.

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, illetve a kiemelkedő képességű gyermekek optimális fejlesztésére törekszünk.

A családi nevelést kiegészítve olyan tevékenységi formákat kell biztosítanunk, amelynek során minden gyermek az életkorának és fejlettségének megfelelő módon képes továbbfejlődni.

 Feladataink:

· Az egészséges életmód alapvető szokásainak megismertetése /a helyes életritmus kialakítása, testápolás, táplálkozás, mozgás, edzés / szokásrendszereinek kialakítása.

· A kisgyermek természetes mozgáskedvének fenntartása. A rendszeres napi mozgással a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése.

· A bennünket körülvevő épített és természetes környezetből tapasztalatok, ismeretek gyűjtése.

· A természet szépségét, értékeit fedezhessék fel, és alakuljon ki bennük a természetes igény a gondozására, megóvására és védelmére.

· Megfelelő nyelvi-kommunikációs környezettel fejleszteni az anyanyelvi  kultúrájukat / különösen: szókincsfejlesztéssel.

· Az értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás / és kreativitás fejlesztése.

·Olyan érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, melyben megfigyeléseket, felfedezéseket tehet, és nyitottá válik a környezet jelenségeinek megismerésére.

·A gyermekben alakuljon ki az érzelmek kifejezésének és felismerésének képessége. Indulatait legyen képes kontroll alá vonni.

·A társas együttélés, kapcsolatfelvevő képesség szabályainak és normáinak megalapozása.

   ·A gyermek önismeretének fejlesztése, ismerje saját helyét a csoporton belül.

·A társai akaratát legyen képes tudomásul venni, és ezt nem a saját Én-je veszélyeztetettségeként élje meg.                 

·Legyen képes önálló helyzetmegoldásokra, konfliktusok kivédésére, feloldására.

·Minden gyermek fejlődési üteme eltérő, ezért figyelembe vesszük az életkori és egyéni sajátosságaikat.

·A családokkal a kölcsönös bizalom, tisztelet kialakítására törekszünk egymás iránt, a gyermek érdekét szem előtt tartva. Az óvodában bevált nevelési, fejlesztési eljárások átadásával segítjük a családokat.

 

 

Az óvodai nevelés rendszere

 

 A nevelés alapvető keretei :

 

Azokat a pedagógiai feladatokat soroljuk a keretek közé, melyek a gyermek óvodai életébe periodikusan visszatérnek, és az óvodába történő belépéstől a kilépésig mintegy keret fogja át a tevékenységi rendszert.

 

Ide tartoznak :    - Az egészséges életmódra nevelés,

                         - Az érzelmi nevelés, szocializáció.

                         - Az értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása.

 

Ezek a keretek a feltételei a gyermek személyiségfejlődésének, egészséges testi, lelki harmóniája kialakulását segítik elő.

 

 A gyermek tevékenységei :

 

Az egyes kereteket segítik a következő tevékenységek:

-         A játék.

-         A tanulás

-         A munka.

 

A játék a kisgyermekkor legfejlesztőbb, személyiségformáló és képességfejlesztő tevékenysége, amelyen keresztül indirekt módon tanul.

 

 A nevelőmunka tartalma:

 

-         Anyanyelvi nevelés és kommunikáció

-         A környező világ tevékeny megismerése és mennyiségi, formai viszonyai.

-         Mozgás, testnevelés.

-         Esztétikai nevelés

 - Ének, zene.

    - Mese, vers, bábozás.

     - Ábrázolás.

 

A nevelés keretei 

                         

 Az egészséges életmódra nevelés:

Az óvodáskort az erőteljes testi fejlődés jellemzi, melyet nevelőmunkánk során elősegítünk.

 

Célunk: az egészséges életmód, életvitel iránti igény alakítása. Különös hangsúlyt helyezünk az óvodán belüli szokásrendszerek kialakítására.

Az óvodán kívüli feladatokat többnyire a szülőkkel közösen valósíthatjuk meg.

 

Feladatok:  a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül:

   - a gyermek gondozása /testápolás, öltözködés, önkiszolgálásra nevelés /,

- a testi nevelés /mozgás, levegőzés, táplálkozás /,

- az egészségvédelem, edzés /betegségek megelőzése /,

- az egészséges környezet, kultúra biztosítása /udvar, csoportszoba /.

 

   gondozás :

Segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, a jó testi komfort-érzetet. Elősegíti fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, egészséges életmódjának kialakításához. A helyes életritmus kialakítása a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra.

 

N a p i r e n d :

Biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiszámítható óvodai életet. Lehetővé teszi egészséges fejlődéséhez szükséges mozgásos tevékenységek sokaságát. A  napirendben a legtöbb időt a gyermek alaptevékenysége – a   Á T É K -  kapja.

A napirendben rugalmasan alakul a tevékenységek időkerete: egyrészt a nyári és szorgalmi időszak eltérései, másrészt a gyermekek fejlődése miatt is.

 

  

Testápolás: A gyerekek tisztaság iránti igényének kialakulását szolgálja. A személyi tisztaságra való törekvésben egészségvédelmi és esztétikai szempontok érvényesülnek. A mindennapos cselekvésekhez kapcsolódó szóbeli megerősítések következtében alakul ki a gyermekben a testápolás iránti igény. Mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben, elegendő időt rászánva történjen. Hajuk, körmük, bőrük legyen ápolt és tiszta.

 

Öltözködés : A gyermek öltözéke a célnak megfelelő legyen: réteges, kényelmes és könnyen kezelhető. Hangsúlyozza a kislányos és fiús jegyeket. Mindezeket a szülők biztosítják számára / tetszésüknek megfelelő kivitelben /. Váltócipőjük csúszásgátlós, kényelmes legyen és tartsa bokájukat. A helyes öltözködés az ízlést fejleszti és nevel a ruházat tisztán és rendben tartására. A felnőtt példamutatása, esztétikus megjelenése is nagyon fontos.

  

 

 

 

 

„A növekvő gyermek apránként, fokozatosan tanulja meg, hogy kell önmagát jobban megértetnie, s eközben fejlődik ki az a képessége, hogy másokat is megértsen és így jut el végül az emberi érintkezés mindenkit kielégítő és tartalmas formáihoz.”

 

                                                                                               Bruno   Bettelheim

 

 

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása :

 

Az óvodás gyermek életkori sajátossága, hogy magatartását érzelmei vezérlik, személyiségében az érzelmek dominálnak.

Célunk : A gyermek érzelmi biztonság iránti igényének kielégítése. Érzelmi, indulati életének, frusztráció tűrő és tolerancia képességének fejlesztése. A szociális érzékenység mellett a reális én-tudat kialakulásának elősegítése.

Feladataink:

-         Megismerjük a gyermek családi hátterének érzelmi beállítottságát.

-         Otthonos, derűs, szeretetteljes óvodai légkört alakítunk ki. A beszoktatást ma már inkább „befogadásnak” nevezzük.

-         Támogatjuk a gyermek óvodán belüli érzelmi kapcsolatainak kialakulását, segítjük a gyermek-gyermek és a gyermek-felnőtt kapcsolatok elmélyítését.

-         Fejlesztjük a gyermek érzelmeket felismerő képességét mesén, versen bábozáson stb. keresztül.

-         Olyan közös élményeken alapuló közös tevékenységeket szervezünk, amelyek személyiségük fejlődését segítik elő /pl: ünnepi készülődés, ajándék készítés egymásnak /.

-         Lehetőséget biztosítunk az érzelmei kifejezésére, és erősítjük a pozitív érzelmeket, de a negatívakat is kiélheti / kultúráltan, az indulati élet kontrolljának elsajátításával /.

-         Olyan szociális érzékenységű gyermekeket nevelünk, akik képesek másokkal kapcsolatot felvenni, kooperálni és kommunikálni.

-         Ápoljuk a csoportok közötti kapcsolatokat.

-         A társas együttélés szabályait és az egyéni viselkedési normákat megalapozzuk (1.sz.Melléklet).

-         A gyermek egyéni igényeit kellő empátiával fogadjuk.

-         Egyértelművé tesszük számára, hogy mit-miért tartunk helyesnek, miért utasítjuk el, mi áll távol tőlünk.

-         A viselkedési nehézségekkel, zavarokkal küzdő gyermek problémáit megértjük.

Az óvodás gyermek én-központúsága fejlődési sajátossága, csak sok példa és gyakorlás következményeként lesz képes magán kívül másokkal is törődni. Az együttműködés csak bizonyos én-tudattal, én-képpel rendelkező gyermekkel alakítható ki. Az én-kép, én-tudat csak biztonságban, szeretetben élő gyermeknél alakul megfelelően.

 

 

 

 

                                                                                                     

    AZ    ÓVODAI   ÉLET   TEVÉKENYSÉGFORMÁI :

 

A gyermek a különböző tevékenységek során más-más ismereteit, készségeit alakítja, fejleszti. 

 

 A játék: A legalapvetőbb gyermeki tevékenység a játék, ”…királyi út nem csak a fejlődés megismerésében, hanem a fejlesztés megszépítésében is…”(Mérei). A gyermek minden egyéb tevékenységét áthatja, így a munkát és a tágan értelmezett tanulási folyamatokat is, és a társas viszonylatok rendszerében alakul.

 

 Célunk: A valódi játék kibontakoztatása a játékos jelzővel jelölt tevékenységek helyett.

A játék különleges varázsával, misztikumával, realitásával:

         · a szabadság,

         · a spontaneitás,

         · kreativitás,

· nyitottság,

· kötetlenség elősegítése, a szabad, korlátozások nélküli játékfolyamatok kialakítása.

 

   A játék általános jellemzői : A játék a gyermek belső szükségleteire

épülő, kényszer nélküli tevékenység, örömszerző forrás. Élmény, mely közben tapasztalatokat szerez a környező világról. Általa ismeretei bővülnek.

Olyan komplex tevékenység, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában, céljai eléréséhez.

A játék a valóságot tükrözi. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. Kiéli szorongásait és újraéli kellemes élményeit.

A játék a gyermek személyiségének tükrözője, minden, ami a gyermek számára jelentős, megjelenik benne. A gyermek legfőbb tevékenysége, ezért a fejlesztés leghatékonyabb eszköze is egyben.

Játék közben fejlődnek készségei, képességei, különösen beszéd és kommunikációs készsége, fantáziája, mozgáskészsége, érzelmei, értelmi és szociális (szokásalakító) funkciói.

A képességek többségükben saját útjukon fejlődnek, de a játékban születnek, induláskor sokáig a játékban erősödnek, és csak lassan önállósulnak.

A játék a legjobb diagnosztikai eszköz, mind pedagógiai, mind pszichológiai értelemben. Jelzi a mindenkori érettség szintjét. Megfigyeléskor szinte mindent megtudunk a gyermekről.

 A kisgyermeket a játékra belső feszültség készteti, amely elsődlegesen fiziológiai-pszichikai éréséből fakad. Szükséglet tehát, melynek zavartalanul minden nap ki kell elégülnie.

 

        A tapasztalatszerzés irányítása, az  élmény szerepe a játékban :

 

A játék témája és tartalma a gyermek valóságról szerzett tapasztalataitól, ismeretitől függ. Az óvodapedagógusok ismerik azokat a lehetőségeket, melyeket helyi környezetünk adottságai biztosítani tudnak. Arra törekszünk, hogy a tapasztalatszerzési alkalmak cselekvéshez kapcsolódjanak, és pozitív érzelmeket váltsanak ki a gyermekből.

A közösen átélt tapasztalatszerzési lehetőségekből minden gyermek játékában más élmény tükröződik vissza, korábbi élményei, tapasztalatai is befolyásolják. Ezért fontos megismerni az óvodán kívül szerzett tapasztalatait is, mert ezek jelentkeznek óvodai játékában.

A játékban a gyermekek negatív tapasztalatai és érzelmei is jelen vannak. Lehetővé kell tennünk, hogy ezeket játékában levezesse, miközben az óvónő biztonságérzetet nyújt számára.

.

 

         A gyermeki tevékenységek :

 

-         A gyermekek az óvodába lépéstől folyamatosan játszanak. Megismerik az eszközöket, megjegyzik helyüket.

-         A gyakorló játékban mozgást, cselekvést ismételgetnek a gyermekek, közben ismerkednek az eszközök, anyagok, tárgyak tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyaikkal.

-         A játékos mozgást azonos szabályok szerint ismételgetik. Szívesen rakosgatnak különböző tárgyakat saját elgondolásuk, szabályaik szerint.

-         Szerepjátékokat kezdeményeznek, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat fejeznek ki.

-         4-5 éves korban mozgásuk, értelmi és érzelmi fejlődésük alapján képesek környezetük jelenségeit játékukban újraalkotni.

-         5-6-7 éves korban megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játékok megtervezésében, a szerepek kiválasztásában, az eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában.

-         A szerepjátékhoz egyszerűbb eszközöket barkácsolnak, használják az egyszerűbb szerszámokat.

-         Kockákból, konstrukciós játékokból, alkatrészekből, különböző anyagokból játékszereket, egyéb építményeket hoznak létre.

-         A szerepjáték kiegészítéséhez meghatározott céllal konstruálnak.

-         Szabályjátékokat, versenyjátékokat kezdetben az óvónő, később saját maguk kezdeményezésére játsszák, a szabályokat betartják.

-         Szívesen kezdeményeznek és kapcsolódnak be különböző értelemfejlesztő játékokba.

 

 A fejlődés főbb jellemzői:

-         A gyermekek képesek elmélyülten, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni.

-         Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.

-         Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.

-         Bonyolult építményeket képesek létrehozni.

-         Élvezik a szabályjátékokat, képesek a normák betartására.

-         Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által hangsúlyozott viselkedési szabályok.

-         Interakciójuk gazdag, kultúrált és érthető.

 

           Módszertani alapelvek :

 

A játékhoz szükséges feltételek: nyugodt, derűs csoportlégkör, elegendő idő, elkülönülésre és közös tevékenységekre alkalmas helyek, fejlesztést szolgáló eszközök, játékszerek biztosítása.

A gyermeki játékszabadság biztosítása. Az óvónő indirekt részvétele a játékban.

A gyermeki érzelmek, indulatok helyes kezelése.

A fejlődés egyéni sajátosságainak tiszteletben tartása.

A játéknak, mint a személyiségformálás kisgyermekkori legfőbb eszközének tudatos felhasználása a fejlesztésben.

A játék során a gyermekek tudatos megfigyelése, információgyűjtés. A megfigyelésekről feljegyzések készítése, elemzése, feladatok meghatározása. A megfigyelésekről a szülők tájékoztatása.

                                     

 

 

 

 

A    T A N U L Á S  :

 

A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljanak a gyermekek. Formájában és módszereiben eltér az iskolában látottaktól.

Nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó természetes és szimulált helyzetekben valósul meg.

 

Célunk : a gyermekek környezetükből érzékszerveiken keresztül jussanak tapasztaláshoz, és sokoldalú cselekvésen és cselekedtetésen keresztül fejlődjenek.

A gyermek a világot komplex módon érzékeli és éli meg, ezért a tanulás során ebből indulunk ki.

 

 

Alapelveink:

Az ALAPOSSÁG ELVE vezérel bennünket. A tanulási folyamatban a „kevesebbet”, de azt alaposan, több oldalról megközelítve kívánjuk közvetíteni a gyermekek felé.

A másik lényeges a JÁTÉK, JÁTÉKOSSÁG ELVE, amely a tanulási folyamatban is érvényesül. A tanulásban örömmel és önként vegyenek részt, általában ezen elvek alapján.

 

Feladataink:

Értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. Megismerési vágyuk, önkéntelen figyelmük, kíváncsiságuk, érdeklődésük kielégítése. A tanuláshoz szükséges beállítódás, feladattudat, magatartásmód és viselkedési szokások fejlesztése.

 

A tanulás lehetséges formái :

-         az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás /szokások alakítása /,

-         spontán játékos tapasztalatszerzés,

-         a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,

-         az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés,

-         a gyakorlati probléma és feladatmegoldás,

-         az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységeken megvalósuló tanulás, melynek formái: kötött és kötetlen foglalkozások.

 

A tanulás során használt eszközök kiválasztásánál arra törekszünk, hogy a gyermekek érdeklődését felkeltsék, aktivitását segítsék, a gondolkodási műveletek alkalmazásával ösztönözzenek a feladatban rejlő problémák felismerésére és megoldására.

A gyermek a világot komplex hatásokon keresztül érzékeli, észleli. Ezért a szervezett tanulás során is komplex foglalkozások rendszerét alkalmazzuk.

 

 

 

„ A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk.”           

        

                                                                               (Gerald   Durell)

 

    Ünnepeink, hagyományápolás:

 

Az ünnepek, a hetekig tartó készülődés lázas öröme kiemelkedik a megszokott hétköznapok menetéből. Sokat tervezgetünk, beszélgetünk, ajándékot készítünk mire a nevezetes esemény, nap eljön.

A gyermek érzelemvilágát gazdagítják ezek az események. A szülőket is bevonjuk néhányba, vagy előkészítjük az otthoni ünneplést.

 

A gyermekek részére szervezett ünnepek:

Mikulás: December 6-án mindkét csoportba ellátogat a Mikulás, akit az óvónők és a gyermekek közösen fogadnak.

A megszervezésért felelős: minden óvónő és a Szülői Szervezet.

 

Karácsony: December 2o-a körül a családi ünnepvárást készítjük elő. Célunk az ünnepi hangulat, atmoszféra megteremtése, egymás iránti szeretet érzésének felkeltése mindkét csoport részvételével. A fenyőfa állítás és a csoportok ajándékai legyenek meglepetések a gyermekek számára. Rövid műsorral emelik az ünnep hangulatát a zeneiskola növendékei, akik karácsonyi dalok előadásával örvendeztetik meg a kicsiket.

A gyermekek műsorát közös tízórai- az általuk készített karácsonyi aprósütemények elfogyasztása és ajándékozások követik.

A megszervezésért és lebonyolításért felelősek a középső csoport óvónői.

 

Farsang: Egy hétig tartó bohókás „vidámkodás”, mulatozás melyet az utolsó napon vidám jelmezes felvonulás, maskarázás, közös játékok szervezésével fejezünk be. A gyerekek az óvónők segítségével feldíszítik az óvodát, dalokkal, versekkel készülnek, bemutatják egymásnak jelmezeiket, műsorukat. A gyermekek megvendégelésébe a Szülői Szervezet is besegít. A nagyok farsangi maskarázást mutatnak be.

A résztvevő felnőttek is jelmezt ölthetnek.

A farsang szervezéséért a középsős óvónők felelősek.

  

Gyermeknap: Május utolsó hetében közös kirándulás és verseny-, valamint mozgásos játékok szervezése. 

Felelősek a csoport óvónői és a Szülői Szervezet.

 

Húsvét: A családi ünnepet készítjük elő. A csoportok festett tojásokkal kedveskednek egymásnak. Felelősek a csoportok óvónői.

 

 

Hagyományőrzés óvodánkban:

Újév köszöntése: a kicsik mókás köszöntővel éltetik az újévet, meglátogatva az óvoda felnőttjeit és gyermektársaikat.

 

 

Egyéb ünnepi események :

Minden csoportban megünnepeljük a gyermekek születésnapját (kedvenc meséjével, énekével, ajándékokkal kedveskedünk az ünnepeltnek).

Ajándékkészítés Mikuláskor. Ajándék készítés és anyák napjára, karácsonyra, húsvétra.

Verssel és ajándékkal köszöntik nőnapon a nagycsoportos fiúk a lányokat és a dolgozókat.

 

 

Nyílt napok: Minden év novemberének harmadik hetében szervezzük meg. A szülők megismerkednek az óvoda életével, gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezik fel, képet kapnak a közösségben elfoglalt helyéről, teljesítőképességéről.

A szülők meghívását az óvoda kezdeményezi. Utána az előre megadott szempontok alapján szülői értekezleten beszéljük meg a látottakat, tapasztalatokat.

 

 

 

Szülői értekezlet: 

Az óvodát, csoportot, gyermeket, szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, problémákat beszéljük meg. A szülők is elmondják gondjaikat, javaslataikat. Arra törekszünk, hogy ne egyoldalú tájékoztatás, hanem oldott hangulatú beszélgetés alakuljon ki.

Családlátogatás: Az óvónők megismerik a gyermek környezetét, felmérik helyét a családban, tájékozódnak a család nevelési elveiről, szokásaikról.

 

Alapelvek: Kölcsönös nyitottság, bizalom és megbecsülés. Egymás munkájának megismerése. Az átmenet zökkenőmentességének biztosítása.

 

  

 

Óvodánk arra vállalkozott, hogy a szülőkkel együtt nevelje és fejlessze a rábízott gyerekeket! 

 

 

 

 

 

 „A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet.

Érezze minden gyermek, hogy ő nagyon fontos nekünk, figyelünk Rá, segítünk Neki, ha arra van szüksége!”