ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE

Ditró a Gyergyói medence észak-keleti peremén fekszik a gyergyói medence legészakibb települése. A tőle délre fekvő Szárhegyből vált ki a XV. század végén.

A falu neve először 1567-ben fordult elő egy adóösszeírásban 26 kapuval és mintegy 500 lélekkel. De a feljegyzések arra engednek következtetni, hogy a ditrói egyházmegye már 1500 előtt fennállt.

A ditrói elemi oktatás kezdetei a XVI. századra nyúlnak vissza.

Az intézményes oktatást képviselő egyházi oktatás Ditró önálló egyházközséggé válásával indul meg 1711-ben (ugyanis ahol önálló plébánia alakul, ott egyidejűleg elemi oktatást is indítanak be). 1806-ban bevezetik a kötelező elemi oktatást.

A XIX.sz.-ban az elemi oktatás kibővül, új iskolák épülnek 1872-ben Ditró központjában, 1888-ban a Felszegnek nevezett falurészben. Az 1870-es években Ditróban gyorsütemű fejlődés tapasztalható. A gazdasági fellendülésben fontos szerepet játszott a Közbirtokosság intézménye és az ipartestület. A falu népességének számbeli gyarapodásával párhuzamosan beindul a polgárosodás folyamata. Egyre nagyobb igény mutatkozik az iskoláztatás idõtartamának növelésére. Felvetõdik a polgári iskolai oktatás bevezetésének a gondolata. 1878-ban megindul tehát a polgári iskolai oktatás (bár jellege szerint római katolikus fiúiskola volt, az 1878-as tanévtől lányokat is befogadtak). Beiratkozhattak ide a helyi népiskola négy osztályt végzett növendékei. A polgári iskola kezdetben három, az 1900-as tanévtõl kezdõdõen négy osztályossá válik. Ez az oktatási rendszer működik az 1949-es tanügyi reformig. Mivel nemcsak Ditróból, hanem a környezõ falvakból is tanulnak itt diákok, szükségessé vált bentlakás létesítése. Már 1950-ben létezik a faluban egy kezdetlegesen felszerelt bentlakás, amely 1958-ban kibõvül az akkori községháza épületének bentlakássá alakításával. A középiskolai oktatás kezdete az 1956-os évhez fűzõdik. 1956 decemberében avatják fel ünnepélyesen a ditrói középiskolát. Az ország területi-közigazgatási újjászervezése után, 1968-ban a Középiskola a "Liceul real", "Reál Líceum" nevet kapja. Az oktatási rendszer átszervezése érinti a líceumi oktatást (IX-X. oszt. és XI.-XII. oszt.). A XI. osztályba csak felvételi vizsgával kerülhet be a tanuló. Ennek az újításnak a célja: a kötelezõ 10 osztályos oktatás bevezetése. A kötelezõ beiskolázási program egyrészt a tanuló létszám növekedésével járt, másrészt viszont az oktatás minõségének a hanyatlását is jelentette. 1974-ben megjelenik a Szaklíceumok szervezése és működésére vonatkozó szabályzat, mely elõírja a szakmai iskolák létesítését. Ditróban asztalos és varrónõképzõ osztályok indulnak. Szükségessé vált a bentlakás bõvítése, műhelyek létesítése. Az 1977 július 12-én létrehozott 191–es számú elnöki határozat értelmében a líceum az Erdõgazdálkodási és Építõanyagipari Minisztérium gyámhatósága alá kerül. Ennek következtében 1979 április 1-tõl az iskola neve is megváltozik- Liceul Industrial-Ditrău (Ipari Líceum - Ditró) néven működik tovább. Az I-VIII. osztályos iskolákat lecsatolják a líceumoktól és a ditrói Ipari Líceum önálló intézményként kezd működni. Az iskola támogatója a gyergyószentmiklósi Bútoripari Vállalat lesz. A líceumi tanulók az elméleti tantárgyak mellett szaktantárgyakat is tanulnak kötelezõ módon, asztalos illetve lakatos szakképzést kapnak. Ezzel párhuzamosan az 1980-as tanévtõl kezdõdõen beindul az esti oktatás, azon diákok számára akik a kötelezõ 10 osztályt elvégezték. Mesteriskola beindítása is engedélyezett 1980-tól.

Az 1982-83 -as tanévtől kezdődően bútor-asztalosképzõ szakmai osztály indul, mely jelenleg is működik.

1985-ben az Ipari Líceum-Ditró név Ipari Iskolacsoport Ditró-vá változik. Jelentõsen növekszik ezekben az években a tanulólétszám (1985-ben például 18 osztály létezik). 1985-ben a beiskolázási tervben megjelenik román osztály létesítésének a követelménye. Román anyanyelvű szaktanárokat neveznek ki a községbe és a magyar nemzetiségű tanulók nagy része román nyelven tanul. Ez a folyamat 1989-re azt eredményezi, hogy a létezõ 20 osztályból 14 osztály tanulói román nyelvű oktatást kapnak, míg csupán 6 osztályban folyik anyanyelvi képzés (annak ellenére, hogy az össztanulólétszámnak mindössze 1,26 %-a román anyanyelvű).

Az 1990-es fordulat az oktatás terén nagy változásokat hozott. Újraindul a valamikori reál-humán profilú elméleti oktatás. Az elméleti oktatással párhuzamosan tovább működik a szakmai oktatás, mesteriskola. Az iskola felveszi a "Puskás Tivadar Elméleti Líceum" nevet. A tanulók létszámának csökkenése következtében jelenleg minden évfolyamon egy elméleti osztály, két szakmai osztály, és  két inasképzõ működik. 1997-tõl iskolánk neve "Puskás Tivadar Iskolaközpont" ("Grup Şcolar Industrial Puskás Tivadar").